Anyanyelvükön hallgathattak szentmisét júl. 7-én a Bákó megyei Lujzikalagor és Magyarfalu római katolikus hívei: a két faluból származó kispapok magyar nyelven mutatták be első szentmiséjüket. Palkó Ágoston Lujzikalagorban született, teológiai tanulmányait viszont Gyulafehérváron végezte, pappá Jakubinyi György érsek szentelte a gyulafehérvári főegyházmegye részére. Eugen Blajut plébános engedélyével került sor a magyar nyelvű szentmisére a lujzikalagori templomban. Zsúfolásig telt a templom, mesélte Palkó Ágoston.Palkó Ágoston szerint inkább azok jöttek el a szentmisére, akik a csíksomlyói búcsún is rendszeres zarándokoknak számítanak. A misén Salamon József gyergyóhodosi plébános prédikált. Magyar misét a lujzikalagoriak egy évvel ezelőtt hallgattak utoljára. Hasonló lelkesedéssel fogadta a magyar szentmisét a magyarfalui közösség is, mint azt a magyarajkú hívek egyike elmondta, valóságos ünnep volt a mise a falu számára. A falu szülöttjét, Pogár Róbertet Kaposváron szentelték pappá az idén, első szentmiséjét pedig a plébános engedélyével magyar nyelven mutatta be szülőfalujában. A szentmisét a somoskai csángómagyar néptánc-együttes ünnepi műsora zárta. Magyarfaluban nem emlékeznek arra, hogy valaha is celebráltak volna magyar nyelvű szentmisét a helyi templomban. A misék mindkét településen incidensek nélkül zajlottak. /Lukács János: Magyar misék Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A lujzikalagori magyar mise csak az erdélyi újságolvasókban idézi fel azt, hogy Petru Gherghel iasi-i püspök két és fél évvel ezelőtt Kolozsváron még zsargonnak, tolvajnyelvnek nevezte a csángók nyelvét, beszélőit tehát - kimondatlanul is - bűnözőknek minősítette, akik e nyelven nem érdemelnek szentmisét. Az íratlan csángó történet egyik nagy kérdése pedig az, hogy még sokan nem tudják eldönteni, meg kívánják-e őrizni mindazt, ami a magyar anyanyelv egyre szűkülő körén belül számukra megmaradt. A magyar nyelvű mise iránti megújuló igény, a magyar nyelv oktatása iránti újabb 140 kérvény mögött ugyanis ott van az elszánás, hogy maguk akarnak dönteni magukról. Nyelvükről, gyerekeikről, a lehetséges életpályákról. /Bakk Miklós: Új csángó krónika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
